Az Erőmű-tavat elhagyva egy újabb rejtélyes helyre jutunk: a Fácánkertbe. A tó mögötti csendes rész olyan, mintha nem is a városhoz tartozna, a környéken nyoma sincs a Tatabányára jellemző 'karcosságnak", ami szinte benne van a levegőben. Itt a nyugalom irányít mindent, legalábbis, szerintünk mint szolid betolakodók szerint, mindenképpen.
Úgy 10-15 évvel ezelőtt jártam itt, kis házikót szerettünk volna vásárolni, de sajnos, nem jött össze. Beszélgettem akkor a kint élőkkel és azt mondták, nagyon összetartó közösség lakik a Fácánkertben, vigyáznak egymás portájára, segítenek egymásnak, ilyesmik. Nem tudom, most ez hogy van, de a takaros kis telkek és igazán szép lakóházak, üdülők, mintha ezt összetartozást sugallanák.
A Fácánkertbe vezető betonút meglepően jó állapotban van, már ahhoz képest, hogy egy külső területen lévő üdülőövezethez ( gondoljuk, az) vezet. Valószínűleg régen kevesen laktak kint és inkább hétvégi házakat talált az erre látogató. De ahogy teltek-múltak az évek, akinek elege lett a városi szürkéből, kiköltözött, hogy közelebb legyen a természethez, és a mentális egészséghez.
Biztosan megvannak ezen a részen is a nehézségek, például télen nem lehet egyszerű kint lakni, és akinek nincs kocsija, annak amúgy is nehézkes, de hol nincsenek gondok. És ha ilyen csendet és nyugalmat kap cserébe az ember, megéri.
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit:boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
